A farkasok okosabbak, mint az oroszlánok

A farkasokat és az oroszlánokat régóta a természet két legfélelmetesebb ragadozójának tartják. Mindkét faj csúcsragadozó, ami azt jelenti, hogy a tápláléklánc csúcsán állnak. De ha az intelligenciáról van szó, melyik fenséges teremtmény áll az élen?

Míg az oroszlánok erejükről, gyorsaságukról és vadászati képességeikről ismertek, addig a farkasokat szociális intelligenciájuk és alkalmazkodóképességük miatt tisztelik. A farkasok falkáknak nevezett összetett társas csoportokban élnek, ahol rendkívül együttműködő és összehangolt viselkedést tanúsítanak. Ez a szociális struktúra lehetővé teszi számukra, hogy együttműködve nagyobb zsákmányra vadásszanak és megvédjék a területüket.

Ezzel szemben az oroszlánok magányos vadászok, akik a lopakodásra, a gyorsaságra és a nyers erőre támaszkodnak zsákmányuk elejtésében. Társadalmi struktúrájuk hierarchikus, a domináns hímek irányítják a nőstényekből és kölykökből álló falkát. Magányos természetük ellenére az oroszlánok rendkívül képzett vadászok, akik képesek lesből támadni és elejteni a náluk jóval nagyobb állatokat.

Ami a problémamegoldást és a tanulást illeti, a farkasok figyelemre méltó képességekről tettek tanúbizonyságot. Megfigyelték, hogy szerszámokkal, például kövekkel törik fel a csontokat a csontvelőért, és képesek nagy távolságok megtételére és bonyolult útvonalak megjegyzésére. A farkasok emellett kiváló kommunikációs képességekkel is rendelkeznek, a hangok széles skáláját használják tevékenységeik összehangolására és a falkán belüli üzenetek közvetítésére.

A kognitív képességek összehasonlítása

Amikor a farkasok és az oroszlánok kognitív képességeinek összehasonlítására kerül sor, fontos figyelembe venni az intelligencia különböző aspektusait, például a problémamegoldó képességeket, a társas viselkedést és az alkalmazkodóképességet. Mind a farkasok, mind az oroszlánok egyedi kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyek úgy alakultak ki, hogy megfeleljenek sajátos igényeiknek és környezetüknek.

Problémamegoldó képességek:

A farkasok kivételes problémamegoldó képességeikről ismertek. Rendkívül intelligens lények, amelyek gyorsan felmérnek egy helyzetet, és hatékony stratégiákat dolgoznak ki. Az egyik legfigyelemreméltóbb problémamegoldó képességük a kooperatív vadászati technikájuk. A farkasok falkában dolgoznak együtt, hogy összetett taktikát és kommunikációt alkalmazva üldözzék és elfogják zsákmányukat.

Az oroszlánok ezzel szemben egyszerűbb problémamegoldó képességet mutatnak. Bár képzett vadászok, megközelítésük inkább magányos. Az oroszlánok puszta erejükre és mozgékonyságukra támaszkodnak zsákmányuk levadászásához, és gyakran nem igényelnek olyan szintű koordinációt és együttműködést, mint a farkasok.

Szociális viselkedés:

Mind a farkasok, mind az oroszlánok rendkívül szociális állatok, de a farkasok általában összetettebb szociális struktúrával rendelkeznek. A farkasok szoros családi egységekben, úgynevezett falkákban élnek, ahol minden tagnak meghatározott szerepe van, és hozzájárul a csoport túléléséhez. A farkasok bonyolult szociális viselkedést mutatnak, és a vadászat, a tájékozódás és a kölykök felnevelése során erős kommunikációra és együttműködésre támaszkodnak.

Az oroszlánok ezzel szemben falkákban élnek, amelyek több rokon nőstényből, azok utódaiból és egy domináns hímből állnak. Bár ők is társas viselkedést tanúsítanak, társas szerkezetük általában kevésbé összetett, mint a farkasoké. Az oroszlánok inkább fizikai jelenlétükre és dominanciahierarchiájukra támaszkodnak a falkán belüli stabilitás fenntartása érdekében.

Az alkalmazkodóképesség:

A farkasok rendkívül alkalmazkodóképes állatok, amelyek a sűrű erdőtől a sarkvidéki tundrákig sokféle környezetben képesek boldogulni. Az alkalmazkodási és újítási képességük a kognitív képességeikről tanúskodik. A farkasok gyorsan megtanulják és kiigazítják vadászati stratégiájukat a zsákmányuk viselkedése és az általuk lakott táj alapján.

Az oroszlánok ezzel szemben sokkal specializáltabbak az élőhelyi igényeiket illetően. Elsősorban az afrikai szavannákon élnek, és a túléléshez állandó zsákmányforrásra van szükségük. Bár bizonyos fokig képesek alkalmazkodni, alkalmazkodóképességük általában nem olyan széles körű, mint a farkasoké.

Összefoglalva, mind a farkasok, mind az oroszlánok egyedi kognitív képességekkel rendelkeznek, amelyek a sajátos szükségleteiknek megfelelően fejlődtek ki. Míg a farkasok kivételes problémamegoldó képességről, összetett társas viselkedésről és nagyfokú alkalmazkodóképességről tesznek tanúbizonyságot, addig az oroszlánok inkább fizikai erejükre és dominanciájukra támaszkodnak. E különbségek megértése értékes betekintést nyújt e csúcsragadozók intelligenciájába.

A farkasok intelligenciájának feltárása

A farkasok rendkívül intelligens élőlények, amelyek komplex társadalmi struktúráikról és problémamegoldó képességeikről ismertek. Íme néhány szempont, amely kiemeli intelligenciájukat:

• Falkaszerkezet: A farkasok hierarchikus falkákban élnek, ahol minden egyes tagnak meghatározott szerepe és felelőssége van. Hangadás, testbeszéd és arckifejezések kifinomult rendszerén keresztül kommunikálnak, amelynek felismeréséhez és megválaszolásához magas szintű intelligencia szükséges.
• Problémamegoldó képességek: A farkasok képzett problémamegoldók, és képesek alkalmazkodni a különböző helyzetekhez. A vadászat során találékonyságot mutatnak, és megfigyelték, hogy olyan taktikákat alkalmaznak, mint a stratégiai csapatmunka, az összehangolt vadászat és a csapdák felállítása a zsákmányuk számára.
• Tanulási képesség: A farkasok kiváló tanulási képességekkel rendelkeznek, és gyorsan tanulnak a tapasztalatokból. Köztudott, hogy próbálgatással és tévedésből tanulnak, és a falkán belül szociális tanulással adják át a tudást, ami lehetővé teszi számukra, hogy alkalmazkodjanak a környezeti változásokhoz.
• Memória: A farkasok figyelemre méltó memóriával rendelkeznek, ami segíti őket az egyedek, a területük és a vadászterületek felismerésében. Emlékeznek bizonyos helyszínekre, a zsákmány vándorlási mintáira, és még az emberrel vagy más ragadozókkal való korábbi találkozásokra is képesek visszaemlékezni.
• Az alkalmazkodóképesség: A farkasok nagy alkalmazkodóképességről tettek tanúbizonyságot, mivel a legkülönfélébb élőhelyeken és éghajlaton is túlélnek. Képesek tájékozódni az összetett tájakon, menedéket találni, és intelligenciájukat felhasználva élelmet találni a szűkös körülmények között.

Szociális struktúrájuk, problémamegoldó képességük, tanulási képességeik, memóriájuk és alkalmazkodóképességük révén a farkasok magas szintű intelligenciáról tesznek tanúbizonyságot, ami lehetővé teszi számukra, hogy természetes élőhelyükön boldoguljanak.

Az oroszlánok intelligenciájának vizsgálata

Amikor az oroszlánok intelligenciájáról van szó, sok mindent figyelembe kell venni. Az oroszlánok lenyűgöző lények, amelyek számos kognitív képességet mutatnak be. Íme, intelligenciájuk néhány kulcsfontosságú szempontja:

• Problémamegoldó képesség: Az oroszlánok képesek összetett problémákat megoldani a táplálékszerzés vagy a területük védelme érdekében. Közismert, hogy együtt dolgoznak és stratégiát alkotnak a vadászat során, ami magas szintű intelligenciáról és együttműködésről tanúskodik.
• Szociális intelligencia: Az oroszlánok magasan fejlett szociális struktúrával rendelkeznek. Falkacsoportokban élnek, amelyek összetett, hierarchikus rendszerű társadalmi csoportok. Az oroszlánok rendelkeznek azzal az intelligenciával, hogy megértsék és eligazodjanak a falkán belüli különböző dinamikákban.
• Memória: Megfigyelések szerint az oroszlánok jó hosszú távú memóriával rendelkeznek. Hosszabb időn keresztül képesek megjegyezni a területük, a vízforrások és a vadászterületek helyét.
• Kommunikáció: Az oroszlánok különféle hangokat és testbeszédet használnak az egymással való kommunikációhoz. Képzettek az olyan információk közvetítésében, mint a figyelmeztető jelzések, a területre vonatkozó hívások és a vadászat koordinálása.
• Tanulási képesség: Az oroszlánok képesek tanulni saját és mások tapasztalataiból. Megfigyeléseik alapján képesek a vadászstratégiájukat átalakítani, és ezt a tudást felhasználni a sikerességük növelésére.

Fontos felismerni, hogy az intelligencia összetett tulajdonság, és nem mérhető egyetlen módon. Az oroszlánok más típusú intelligenciával rendelkezhetnek, mint más állatok, például a farkasok, és lényeges figyelembe venni az ő sajátos ökológiai és evolúciós alkalmazkodásukat.

Összefoglalva, az oroszlánok figyelemre méltó intelligenciával rendelkeznek. Problémamegoldó képességgel, szociális intelligenciával, memóriával, kommunikációs képességgel és tanulási képességgel rendelkeznek. Ezek a kognitív tulajdonságok hozzájárulnak csúcsragadozóként való sikerükhöz és ahhoz a képességükhöz, hogy változatos környezetben boldoguljanak.

A csúcsragadozók szociális intelligenciája

A csúcsragadozók, mint például a farkasok és az oroszlánok, kivételes szociális intelligenciájukról ismertek. Ezek az állatok összetett társas csoportokban élnek, és a falkájuk vagy falkájuk többi tagjával való kommunikációra, együttműködésre és cselekvésük összehangolására való képességükre támaszkodnak.

Kommunikáció: Mind a farkasok, mind az oroszlánok különféle hangok és testbeszéd segítségével kommunikálnak egymással. A farkasok például üvöltéssel, morgással és ugatással kommunikálnak a falkán belül, és kijelölik a területük határait. Az oroszlánok viszont üvöltéssel, morgással, sőt vizuális jelekkel, például a farok mozgatásával kommunikálnak egymással.

Kooperáció: A farkasok és az oroszlánok rendkívül együttműködő állatok. Együtt dolgoznak a vadászatban, a területük védelmében és a kicsinyeik felnevelésében. A farkasfalkákban az egyes tagok különböző szerepeket töltenek be a vadászat során, egyes tagok vezetőként, mások pedig követőként tevékenykednek. Ez a munkamegosztás lehetővé teszi számukra a zsákmány hatékony üldözését és elfogását. Hasonlóképpen, az oroszlánfalkák is nőstényekből állnak, akik együtt vadásznak a nagy zsákmány elejtésére, míg a hímek megvédik a falkát a betolakodóktól.

Koordináció: A csúcsragadozók figyelemre méltó koordinációt mutatnak a különböző tevékenységek során. Vadászat közben például a farkasok és az oroszlánok stratégiailag úgy helyezkednek el, hogy körülvegyék és sarokba szorítsák zsákmányukat. Intelligenciájukat felhasználva előre látják célpontjuk mozgását, és ennek megfelelően alakítják ki pozíciójukat. Ez az összehangolt erőfeszítés növeli a siker esélyét a zsákmány elfogásakor.

Társadalmi kötelékek: A farkasfalkákban és az oroszlánfalkákban az egyedek között erős társadalmi kötelékek léteznek. Ezek a kötelékek létfontosságúak a csoporttagok túlélése és jóléte szempontjából. A farkasok például szeretetet és támogatást mutatnak egymás iránt olyan viselkedésekkel, mint az ápolás, a játék és a szocializálódás. Az oroszlánok szintén erős társas kötelékeket mutatnak azáltal, hogy kölcsönösen ápolják egymást és játszanak egymással.

Olvassa el továbbá: Miért fuldoklik a kutyám a semmiben: Közös okok és megoldások

Vezetés: Mind a farkasok, mind az oroszlánok jól meghatározott vezetői struktúrával rendelkeznek a társas csoportjaikon belül. A farkasfalkákban jellemzően egy alfa-pár vezeti a falkát és hoz döntéseket a csoport nevében. Az alárendelt farkasok viszont az alfapár vezetését követik. Az oroszlánfalkákban a domináns hímek vagy nőstények szolgálnak vezetőként, és irányítják a falka tevékenységeit és interakcióit.

Következtetés: Az olyan csúcsragadozók, mint a farkasok és az oroszlánok szociális intelligenciája valóban figyelemre méltó. A kommunikációra, együttműködésre, koordinációra, erős társas kötelékek kialakítására és a csoporton belüli vezetésre való képességük hozzájárul a csúcsragadozóként való sikerükhöz a saját élőhelyükön.

Olvassa el továbbá: Mennyi időbe telik, amíg egy test csontokra bomlik?

A farkasok kooperatív vadászati stratégiái

A farkasok jól ismertek rendkívül hatékony és kifinomult vadászati technikáikról. Sok más ragadozóval ellentétben, amelyek elsősorban egyedül vadásznak, a farkasok szakértő vadászok, akik a falkájuk erejére támaszkodnak a nagy zsákmány elejtésében. Együttműködő vadászstratégiáik nemcsak lenyűgözőek, hanem csúcsragadozóként túlélésük és sikerük szempontjából is kulcsfontosságúak.

Falkavadászat: A farkasok társas állatok, amelyek falkában élnek és vadásznak. Ez a falkaszerkezet lehetővé teszi számukra az összehangolt együttműködést, ami jelentősen növeli a zsákmány sikeres elejtésének esélyét. A falka jellemzően egy alfa hímből és nőstényből, utódaikból és esetleg más alárendelt farkasokból áll.

Kergetés és kimerítés: A farkasok által alkalmazott egyik elsődleges vadászati stratégia az üldözés és kimerítés módszere. A falkatagok együttesen üldözik a zsákmányt nagy távolságokon keresztül, kitartásukat és csapatmunkájukat felhasználva, hogy kifárasszák azt. Ez a stratégia különösen hatékony az olyan nagytestű állatokkal szemben, mint a szarvas, a jávorszarvas vagy a bölény, amelyek nem képesek hosszabb ideig nagy sebességet tartani.

Kerítés és rajtaütés: A farkasok a zsákmányuk bekerítésében és rajtaütésben is jártasak. Kivételes kommunikációs képességeiket és csapatmunkájukat használják arra, hogy stratégiailag a célpont körül helyezkedjenek el, és meglepetésszerű támadást indítsanak. Ez a módszer különösen akkor hatékony, ha kis és közepes méretű zsákmányt, például szarvast vagy rénszarvast vesznek célba.

Koordinált támadások: A farkasok figyelemre méltó koordinációt és összehangoltságot mutatnak vadászatuk során. Mozgásaik és cselekedeteik összehangolására hangok, testbeszéd és szagjelzések összetett rendszerén keresztül kommunikálnak. Ez a koordináció segíti őket abban, hogy jól megtervezett támadásokat hajtsanak végre, leigázva zsákmányukat és minimalizálva saját maguk sérülésének kockázatát.

Munkamegosztás: A farkasok a vadászat során szintén munkamegosztást alkalmaznak. A különböző falkatagoknak meghatározott szerepük van, például az alfapár vezeti a falkát és kezdeményezi a támadást, míg a fiatalabb vagy kevésbé tapasztalt farkasok feladata lehet a zsákmánynak a dominánsabb falkatagok felé terelése. Ez a munkamegosztás maximalizálja a vadászat hatékonyságát és biztosítja a falka általános sikerét.

Megosztás és együttműködés: Miután a zsákmányt elfogták, a farkasok lenyűgöző megosztási és együttműködési magatartást tanúsítanak. A falkatagok felváltva esznek a zsákmányból, általában az alfapár eszik először, majd a falka többi tagja. Ez az együttműködő táplálkozás biztosítja, hogy minden tag megkapja a maga részét a zsákmányból, és erősíti a falkán belüli szociális kötelékeket.

Összefoglalva, a farkasok rendkívül intelligens és stratégiai ragadozók, amelyek túlélésük érdekében együttműködő vadászstratégiákra támaszkodnak. A falkaként való együttműködésre való képességük, amely olyan technikákat alkalmaz, mint az üldözés, a lesből támadás és a munkamegosztás, kiemeli őket az állatvilág csúcsragadozói közül.

Társas szerkezet és együttműködés az oroszlánoknál

Az állatvilágban az oroszlánok összetett társadalmi szerkezetükről és rendkívül együttműködő viselkedésükről ismertek. Ők az egyetlen nagymacskák, amelyek szociális csoportokban, úgynevezett falkákban élnek, amelyek több rokon nőstényből, azok utódaiból és kis számú felnőtt hímből állnak.

A nőstények szerepe: A nőstény oroszlánok a falka elsődleges vadászai. Együtt dolgoznak a nagy zsákmányok, például gnúk és zebrák elejtésén. Ez az együttműködő vadászati magatartás növeli a sikeres elejtés esélyét, és biztosítja, hogy az egész falka jóllakjon.

Hím dominancia: A felnőtt hím oroszlánok döntő szerepet játszanak a falka és a terület védelmében. Impozáns sörényüket és ijesztő üvöltésüket arra használják, hogy elriasszák a potenciális betolakodókat, például a rivális hímeket. Bár általában a nőstény oroszlánok gondoskodnak elsősorban a kicsinyekről, a hímek is hozzájárulnak a falka védelméhez a fenyegetésekkel szemben.

Hierarchia és együttműködés: A falkán belül egyértelmű társadalmi hierarchia van. A domináns hím, az alfa vagy falkavezér a legmagasabb rangú, és kizárólagos párzási joggal rendelkezik a nőstényekkel. A falka többi hímje rokonságban állhat vagy koalíciót alkothat, hogy növeljék esélyeiket a területük megtartására és a szaporodásra.

Kooperatív vadászat: Az oroszlánok gyakran alkalmaznak kooperatív vadászati stratégiákat, amelyekhez kommunikációra és koordinációra van szükség. Túlsúlyukat kihasználva bekerítik a zsákmányt és lesből támadnak rá, így növelve a sikeres elejtés esélyét. A vadászat közbeni együttműködés a falkán belüli társadalmi kötelékeket is erősíti.

Csoporton belüli interakciók: Az oroszlánok territoriális állatok, és gyakran alakulnak ki konfliktusok, amikor a különböző falkák kapcsolatba kerülnek egymással. A domináns hím által vezetett hímkoalíciók védik a falka területét a betolakodókkal szemben. Ezek az interakciók azonban nem mindig erőszakosak, és néha a falkák ideiglenes szövetségeket kötnek a közös fenyegetések elhárítására.

Az együttműködés előnyei: Az oroszlánok társas szerkezete és kooperatív viselkedése számos előnnyel jár. Együttműködésükkel az oroszlánok sikeresen vadászhatnak nagy zsákmányra, megvédhetik területüket és hatékonyabban nevelhetik fel kicsinyeiket. Az együttműködés erősíti a társas kötelékeket is, amelyek létfontosságúak a falka jóléte és túlélése szempontjából.

Alkalmazkodóképesség és problémamegoldó képesség

Ami az alkalmazkodóképességet és a problémamegoldó készséget illeti, mind a farkasok, mind az oroszlánok egyedi képességekkel rendelkeznek, amelyek segítenek nekik túlélni és boldogulni a saját ökoszisztémájukban. Az eltérő társadalmi struktúrájuk és vadászati stratégiáik miatt azonban az alkalmazkodóképesség és a problémamegoldás megközelítése is különbözik.

A farkasok, amelyek összetett szociális struktúrájukról és a falkán belüli erős kötelékekről ismertek, figyelemre méltó alkalmazkodóképességgel és problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Képesek alkalmazkodni a különböző környezetekhez és zsákmányállatokhoz, ami lehetővé teszi számukra, hogy az erdőtől a tundráig különböző élőhelyeken is fennmaradjanak. A farkasok falkán belül is kiváló koordinációval és kommunikációval rendelkeznek, ami lehetővé teszi számukra, hogy közösen tervezzenek és oldjanak meg problémákat.

Alkalmazkodóképességük és problémamegoldó képességük egyik figyelemre méltó példája a vadászati technikájuk. A farkasok együttműködő vadászatot folytatnak, ahol együtt dolgoznak a nagy zsákmány elejtésén. Ehhez magas szintű koordinációra, kommunikációra és problémamegoldásra van szükség, hogy túljárjanak a zsákmányuk eszén, és biztosítsák a sikeres elejtést. Megfigyelték például, hogy a farkasok olyan stratégiai taktikákat alkalmaznak, mint a zsákmányuk bekerítése, a felváltva történő üldözés, és a mozgásuk összehangolása érdekében üvöltéssel kommunikálnak.

Az oroszlánok ezzel szemben inkább az egyéni erejükre és fizikai képességeikre támaszkodnak, mint a csoporton belüli koordinációra. Egyszerűbb vadászati stratégiájuk van, amely a lopakodáson és a lesből támadáson alapul. Az oroszlánok jól alkalmazkodnak a különböző élőhelyekhez, beleértve a füves területeket, szavannákat és bozótosokat. Problémamegoldó készségüket azonban jellemzően egyéni helyzetekben használják, például a zsákmány elejtésének legjobb megközelítési módjának meghatározásában, vagy a területük megvédésében más ragadozókkal szemben.

Míg a farkasok kooperatív természetüknek köszönhetően sokoldalúbb és alkalmazkodóbb problémamegoldó módszerrel rendelkeznek, addig az oroszlánok inkább egyéni képességeikre és fizikai képességeikre támaszkodnak a kihívások leküzdésében.

• Nagymértékben alkalmazkodnak a különböző környezetekhez
• Kiváló koordináció és kommunikáció a falkán belül
• Összetett társadalmi struktúra
• Kooperatív vadászstratégiák
• Magas fokú alkalmazkodóképesség a különböző élőhelyekhez
• Lopakodó és lesből vadászó stratégia
• Individualista természet
• Fizikai erőnlétre való támaszkodás |

GYIK:

A farkasok okosabbak az oroszlánoknál?

Bár nehéz közvetlenül összehasonlítani a farkasok és az oroszlánok intelligenciáját, mindkét faj a maga módján rendkívül intelligens. A farkasok kooperatív vadászstratégiáikról és összetett társadalmi struktúrájukról ismertek, míg az oroszlánok kivételes vadászati képességeikről és falkavezetői képességükről. Elmondható tehát, hogy mindkét faj jelentős intelligenciával rendelkezik.

Különböző típusú intelligenciával rendelkeznek a farkasok és az oroszlánok?

Igen, a farkasok és az oroszlánok különböző típusú intelligenciával rendelkeznek. A farkasok problémamegoldó képességükről, szociális intelligenciájukról és falkán belüli együttműködésükről ismertek. Az oroszlánok viszont rendkívül képzett vadászok, nagy fizikai erővel rendelkeznek, és kivételes vezetői képességekkel rendelkeznek. Tehát, bár mindkét faj intelligens, különböző területekre specializálódnak.

Milyen a farkasok és az oroszlánok problémamegoldó képessége?

A farkasok köztudottan kiváló problémamegoldó képességgel rendelkeznek. Képesek eligazodni az összetett környezetben, felmérni a kockázatokat, és innovatív megoldásokat találni a rájuk váró kihívásokra. Az oroszlánok, bár a problémamegoldás szempontjából nem annyira jól tanulmányozottak, szintén intelligenciáról tettek tanúbizonyságot a vadászati technikáik különböző zsákmányokhoz és környezetekhez való igazításában. Tehát mind a farkasok, mind az oroszlánok rendelkeznek problémamegoldó képességgel, de további kutatásokra van szükség ahhoz, hogy teljes mértékben megértsük kognitív képességeik mértékét.

Lásd még:

• Mennyi ideig tart a sokk a kutyában: Megértése a háziállat felépülése
• Top 5 homokos bolhariasztó szerek kutyáknak - Védje kedvencét a harapásoktól
• Dagwood kutyájának neve: A szeretett képregényhős szőrös társának leleplezése
• Minden, amit Kylie Jenner kutyájáról tudni kell - Perro De Kylie Jenner
• Fedezze fel a pillangóorrú kutyafajták egyedülálló szépségét
• A legjobb ételek az egerek vonzására és fogására: szakértői tanácsok
• Vemhes kutyám vajúdni fog, ha a láza 99,1?